Alexanderes kismama
Az elmúlt időszakban rengeteg dolog megváltozott az életemben. A korábban dédelgetett álmok megvalósítása is felgyorsult. Röpke 8 hónappal ezelőtt kiderült, babát várunk. Igen nagy változás ez egy nő életében, amely számtalan egyéb változtatást is hozott. Hogy csak a gyakorlati oldalát nézzem túl vagyunk egy új fészek megtalálásán, felújításán és a költözésen. Ez utóbbi már igen csak a 7 hónapra esett és bár akadt segítségem a családban, nem volt egyszerű időszak, nem volt kis igénybevétel.
Csupán azt szeretném kiemelni, hogy ezen 8 hónap egészségileg is milyen jól alakult számomra, és úgy érzem ebben nagy szerepe van az Alexander technikának is. Tény, hogy évek óta foglalkozom vele; szokásaim egy része átalakult, testhasználatom ideálisabb és kiegyensúlyozottabb mint korábban. Mégis a változás során fontos volt újra és újra találkozni a kihívásokkal, ez elterelő utakkal. Keresni a kreatív és hatékony megoldásokat.
Réges-régen egy kismama tanítványom mesélte, hogy növekvő pocakjával olyan egyszerűnek tűnik hasát előre tolni és hozzáérinteni a konyhapulthoz és kicsit megpihenni mosogatás közben. Emlékszem lemodelleztem anno, hogyan tarja magát ilyenkor; megmutattam neki, milyen előnytelen testhelyzetet vesz fel és hogyan károsítja Önmagát ahelyett, hogy kímélné, segítené.
Ilyen hibákat én kevéssé követtem el, de sokszor tapasztaltam, hogy sietség során inkább a hasammal haladok, mintsem teljes testemmel, a tengelyemmel. Ami igazán fontos, hogy észrevettem! Észrevettem hátfájások és egyéb kellemetlen fájdalmak megjelenése előtt! Nem jutottam el odáig, hogy kialakuljon! Csak ismételni tudom önmagam, az Alexander technika egy olyan lehetőség, egy olyan módszer, ami mindig velünk van, és bármikor használni tudjuk. Csak rajtunk múlik!
Észrevételek & javaslatok:
Sokkal inkább guggolj és felejtsd el a hajolgatást!
És javaslom ezt már az elején is, hogy ezt az ‘újdonságot’ megszokd! Nem lesz azonnal tökéletes, de már sokat segítesz önmagadnak azzal, hogy a fő ízületeidet, csípődet, térdedet és bokádat használod! Felcseréled a régi mozgásmintákat újjal. A pocakod növekedtével ez még inkább segítség.
Állj a talpadon!
Akkor lesz megfelelő az egyensúlyod elosztása, ha biztosan állsz a talpadon, a (2x)3 fő ponton egyenletesen elosztod testsúlyod! Bár súlyod növekszik, de ha a tengelyedre (gerincedre) figyelsz, és a súlyod is a talpaid fölé kerül, akkor ez mindig újrarendeződik, anélkül, hogy problémát okozna. (Én ezeket a nagyobb baba-növekedéseket jellemzően fekvő helyzetben éreztem kellemetlennek. Oldalvást fekve párnáztam ki alulról a pocakot, hogy ne húzza el a derekam előre.) De normál szituációkban üléskor és álláskor nem okozott gondot!
Mindenkinek más a megszokása.
Mindenki máshol ütközik nehézségekbe. Én cipő felvételekor többször éreztem, hogy nem terhelek egyenletesen a talpaimon. Ugyanakkor rájöttem, hogy ez azzal függ össze, hogy a kismamanadrág ide vagy oda, a farmer és pamut találkozásánál nyomást érzek a hasamon. Ettől nem guggolok mélyebbre … pedig a szituáció azt kívánná! Bár tudom, hogy nehéz ügy 9 hónapra és azon belül is változó igényekre vásárolni, mégis azt javaslom találd meg a legkényelmesebb ruhákat! Sokat segít abban, hogyan érzed magad és hogyan tartod magad!
Változatosság!
Fáradtságszerű fájdalmam legtöbbször akkor jelentkezett, amikor egy bizonyos helyzetet túl sokáig tartottam fent, észrevétlenül belemerevedtem egy pozícióba. A kismama szenzorai még érzékenyebbek, hamarabb feltűnik, ha valami nem stimmel! (Egyébként máskor is csinálunk ilyet magunkkal, csak akkor nincs ott egy védekező apróság, aki jelzi: változtassunk már valamit, nem tetszik ez nekem!) Igyekezz többször felállni, vagy a napodat/teendőidet változatosan beosztani! A sokszínűség segíteni fog!
Az általános fáradtságra nekem sem volt mentőöv!
Egyetlen amit tehettem, hogy ezeken a napokon hallgattam a testemre és időben aludni tértem! 8 óra alvás mindig kellett! Az alatt semmiképpen sem éreztem jól magam, de egyszer egyszer akár 2-3 órával is korábban lefeküdtem a szokásosnál. Azt gondolom, a szervezetet mégiscsak leterheli, hogy egy apró jövevény készül odabent. 🙂 Adjunk meg magunknak, ami jár! Étkezzünk egészségesen, mozogjunk ameddig jólesik és orvosunk is egyetért vele, figyeljünk valós szükségleteinkre!
Immáron betöltöttem a 38. hetet és izgalommal vegyes félelemmel várom a továbbiakat. Valahol a lelkem mélyén pedig azt érzem, a szülés folyamata is pont olyan jól ki van találva, mint az elmúlt 9 hónap változásai.
Kívánom minden kedves kismamának, hogy hasonlóan vidám babavárásban legyen része! És persze tanuljatok Alexander technikát a babavárás alatt vagy akár előtt!
Szép napot!
Tetszett a bejegyzés? Kérlek a lenti gombokkal oszd meg ismerőseiddel! Segíts, hogy minél több emberhez eljusson! Köszönöm!
Segítsd barátaidat, hogy ők is megismerjék az Alexander-technikát és előnyeit!
Az alábbi linkeken könnyen meg tudod osztani a bejegyzést.